Zöldségtermesztés

[Ádám Csaba]

Minden hozzászólást várok, ami összefüggésben van a zöldségtermesztéssel.
Technikák, ötletek, természetes permetlevek, védekezés kártevők ellen, öntözés, szaporítás, stb.

[Ádám Csaba]

Az idei év az első, hogy több száz m2-en vannak zöldségeink. Az a tervem, hogy ősszel szántás után felparcellázom 5x5 méteres táblákra, sarkaihoz leütök egy-egy karót és így táblánkénk kezelem. Köztük kb. 60 cm utat hagyok közlekedni. Itt jön a saját fejlesztésem. Minden tábla közepébe leások egy oszlopot (föld feletti magassága 2,5 m) feszítő dróttal összekötöm az oszlopokat és lefedem hálóval. (Jég és erős napsütés elleni védelem) a háló alá mikroszóró rendszert szerelek, amit 2-3 táblánként külön körre kötök. (1 kör alá csak azonos vízigényű fajtákat ültetek) egy öntözésvezérlővel szabályozhatom, hogy mikor melyik kör mennyi ideig locsoljon.
Ami növény nem szereti a locsolást, az meg kapna a tövéhez csepegtetőt.
Minden táblát lefednék geotextillel és csak a növénynél lyukasztanám ki. (Gazosodás elleni védekezés)
A locsolórendszer hidrofor tartályára raknék betáplálási lehetőséget tápoldat vagy permet kijuttatásához. (Csak természetes eredetű anyagokat kívánok használni)
Hát nem az a klasszikus kiskerti zöldséges, de így nagyon megkönnyíteném az életemet.
Kérlek írjátok le a véleményeteket, hogy mennyire életképes az elképzelésem. Min változtatnátok, stb.

[WestBam]

Mi kb. 15 éve próbáltuk a geotextilt. Nálunk nagyon nem jött be így marad az eper alá a szalma. Az működik, mondjuk kell gazolni mellette de nem a földbe (sárban) van az eper. A sorok közt kis csatorna van, így kapják a sorok a vizet. Nekem tetszik a terved de városban lakom így sajnos nem nagyon értek hozzá mennyire életképes. A csepegtetés tuti jó öntözésre de arra millió meg egy verzió van.

[Ádám Csaba]

Az öntözés valóban elég szerteágazó fogalom. A középiskolámba oktattak zöldségtermesztőket. Majd ott próbálok információt beszerezni. Ott biztosan tudnak olyat mondani, aki termelő és talán tapasztalatuk is van vele kapcsolatban.

[Laci]

Amit leírtál , annak sok a költsége szerintem ( háló , mikroszóró rendszer ) , hacsak nincsenek már meg régebbről . Érdemes lenne kiszámolni a bekerülési költséget , és a megtérülést .
Én gravitációs működésű csepegtetős rendszert telepítek jövőre . Gazosodás : zöldségnél vetés után 1-2 nappal , még mielőtt a vetemény látható lenne , megpermetezem a vetést ecettel , az a vetés óta kinőtt apró gyomokat kiírtja , és elméletileg természetes szer .
Geotextil miért jobb , mint a sima fólia ?

[Ádám Csaba]

Oszlopok vannak, háló is van valamennyi. Majd még ezután kalkulálok árat. Az öntözésre meg mindenképpen ki kell valamit találni, mert rengeteg idő megy el rá. Amennyi időt megspórolna ez a rendszer nekem, annyi idő alatt vígan megkeresném az árát.
Az ecetet töményen permetezed ki? 10 vagy 20 %-osat használsz?
A fólia alá kellene befűzni a csepegtetőt. A geotextilen meg átfolyik a víz.

[Laci]

20 százalékosat , higítás nélkül .

[TMIB]

Egyelőre én nem tudom mi lesz, mert a fű is alig nő ki a ház körül. Ilyen fura, homokos talaj van.

[Ádám Csaba]

Vannak zöldségek, amik a homokot szeretik. Az erdőben nincsenek ehető növények?

[mmilan21]

Egyelőre én nem tudom mi lesz, mert a fű is alig nő ki a ház körül. Ilyen fura, homokos talaj van.

Kezdj el komposztálni és azzal javítsd a talaj minőségét. Ezt akár most is elkezdheted.
Egy helyre hordod a levágott füvet és a konyhában keletkezett növényi hulladékokat. Úgy sem adtak kukát, így legalább megspórolod ennek a szállítási díját.

Gyorsan kiszárad ott a homokos talaj, a fű állapota erről árulkodik.
Faszénport és/vagy agyagot(agyagos földet) érdemes keverni abba a talajba. Vagy hozathatsz termőföldet. Ott is biztos van ilyen lehetőség.

Csak nem olyanok ott a szállítók mint hivatalbeliek, hogy nem hajlandóak kijönni 3 km-t a tanyára.

Homokkedvelő növényeket is telepíthetsz oda, ahogy előttem is írták.